Stílusunk

---

A stílus Sijo Ch'ang Dung Sheng stílusalapító nevéhez fűződik, aki sikeresen ötvözte a Shuai Chiao és a Shaolin technikákat, ezzel létrehozva stílusunkat, amelyet a mester ismertségének és a többi nagymester iránta érzett tiszteletének köszönhetően önállóként ismertek el.

Stílusunk egy északi, külső stílusú Shaolin Kung Fu, mely a stílusalapítóhoz hűen hatékony dobásgyakorlatokat tartalmaz.

A Kung Fu a kínai kultúra elválaszthatatlan, szerves és hosszú, rögös útja után megbecsült része, mely a világ egésze számára értékes kincs. A Kung Fu (kungfu, gongfu, guoshu, quanfa, quanshu, jiji) szó szerinti jelentése "kemény munka", vagy az az idő, fáradság és erő, mely egy különleges képesség elsajátításához szükséges.

A magyarországi stílusvezető Si Fu Koszogovits Mihály.

Stílusunk alapvető részei

Esésiskola (tao fa): talajra érkezés, tompítás, gurulás
Dobásgyakorlatok (shuai chiao): ellenfél földre vitele, Ch'ang nagymester hagyatéka
Kéz és láb alaptechnikák (tai fu kun, tai fu tek): állások, ütések, rúgások, blokkok
Bázistechnikák mozgásban (tan tui): rövid formagyakorlatok, melyek segítségével mozgásban gyakorolhatók a fentiek
Légzőgyakorlatok (chi kung): gimnasztikai, erősítő és meditációs gyakorlatok
Tradícionális formagyakorlatok (shaolin chuan): pusztakezes és fegyveres formagyakorlatok
Önvédelem (tzü wei shu): pusztakezes és fegyveres támadások hárítása
Az edzések és edzőtáborok során a sportszerű küzdelem gyakorlására is lehetőség van, mely a Sanda és Kickbox szabályrendszeren alapul. Az alaptechnikák elsajátítása és begyakorlása védőfelszerelésben való küzdelemre, versenyzésre készít fel.

Sijo Ch'ang Dung Sheng, a stílusalapító

Ch'ang Dung Sheng (1908-1986) szakértők szerint a XX. század egyik legnagyobb harcművésze volt. A shuai chiao nagymestere sohasem hátrált meg egyetlen kihívás elől sem, és ami ennél is fontosabb, sohasem távozott ezekről vesztesen. Több oldal is kevés lenne ahhoz, hogy Ch'ang mester legendás képességeiről és tudásáról írjunk; csak tiszetelettel és csodálattal beszélhetünk róla.

Már fiatalon nagy népszerűségre és tudásra tett szert: több mester speciális technikáit sajátította el, és állandóan továbbképezte magát. Tehette ezt mint a Nanking-i Kuo-Shu iskola tanulója és oktatója. Számos stílusban – shuai chiao, Lo-Han, pa-kua, shaolin kung fu – volt jártas. A harcművészet magasfokú átélése és a harcművész társadalomban szerzett hírneve folytán ezek közül két stílust alakított át: az egyik a Ch'ang Shih Tai Chi Chuan, a másik a Hsing-Jing Chuan. A harcművészek közössége mindkét módosított stílust elfogadta.

A két stílus küzdelemközpontú, de őrzi az eredeti rendszer erejét. Ch'ang nagymester oktatott néhány különleges helyen is, például a Taipei-i Központi Rendőrakadémián vagy a Nanking-i Harcművészeti Intézetben.

Ő volt Tajvanon minden nemzeti bajnokság hivatalos felelőse, ezen kívül pedig a hadsereg és a rendőrség fő kiképzője. Nagyon sok időt szentelt művészete terjesztésének, beutazta az egész világot, bemutatókat és szemináriumokat tartott.

A nagymester 78 éves korában hunyt el. Tajvanban "élő nemzeti kincsnek" tekintették, és máig ő az egyetlen mester, akinek a Tajvan nemzeti színeiből álló, piros-fehér-kék övet adományozták. Az övet vele együtt temették el.

Ch'ang nagymester életéről bővebb leírás található a Történet oldalon.